Az alábbi cikk eredeti változata még a tagdíjemelést megszavazó Országos Küldöttgyűlést megelőzően megjelent az Orvosok Lapjában, részben ennek nyomán a MOK közösségi felületein már élénk eszmecsere és vita is indult, melyek végeredménye az előterjesztést és így a tagdíjemelés formáját is befolyásolta.

Ennek ellenére a MOK-nak küldött levelek alapján az – amúgy igen régóta esedékes – emelés több kollégát is váratlanul ért, ezért e cikket a tagdíjemelés mellett szóló érvekkel ismét elérhetővé tesszük, a végén kiegészítve a jelen helyzet leírásával.

„Röviden: 

– az elmúlt két évben elindult egy történelmi léptékű orvosi  béremelés,

– ezzel időben zajlott és zajlik egy pándémia, amely a korábban is  kiegyensúlyozatlan működésű, számos kihívással küzdő magyar egészségügyet egy történelmi mélypontra lökte.

Így ahhoz, hogy a MOK szervezete működőképes maradjon, és főként  ahhoz, hogy segíthessük az egészségügy holtpontról való elmozdulását  és fejlődését, szeretnénk a tagoktól némi további hozzájárulást kérni a  tagdíjemelés révén. Köszönjük!

Bővebben: 

A MOK tagdíja mind nemzetközi összehasonlításban, mind az  egészségügyön kívüli társkamarákkal összevetve alacsony volt, és az is maradt (tekintve, hogy emelés 2014 óta nem történt).

Ugyanakkor a 2020 előtti orvosi bérek, a többé-kevésbé folyamatosan  romló munkakörülmények és társadalmi megbecsülés, valamint az  észlelhető kamarai szolgáltatások magasnak nem mondható szintje  mellett a tagok nem kis része ezt is (érthetően) túlzónak érezte.

2019-ben azonban történt egy jelentős változás a kamara  vezetőségében és ezzel együtt irányvonalában, kommunikációjában.  Nézeteinket és kollégáink érdekeit hatékonyabban is képviseljük.

„Mit tettek értünk a rómaiak?” Mit tett a MOK? (A teljesség igénye nélkül) 

• Elértünk egy tisztességes béremelést, a MOK bértábláját fogadták  el (nem utolsósorban a MOK által szervezett ÖVT gyűjtés  hatására).
• Az alapellátás, fogászat pótlólagos jövedelemkiegészítése kamarai harc eredménye.
• Kihúztuk a béremeléssel együtt „csomagban kapott” Eszjtv.  számos méregfogát (alapbértől lefelé való eltérés lehetősége,  kirendelés időtartama etc.).
• Alkotmánybíróságon támadtuk meg a megmaradt, különösen fájó  pontokat.
• Elértük az ügyeleti díjak 29 milliárdos emelését (és küzdünk a  további rendezésért).
• A szakmát, a józanságot képviseltük a járvány alatt, számos  konfliktust is felvállalva.

Ugyanakkor, ha ezt meg tudtuk valósítani a jelenlegi tagdíjak mellett is,  akkor mire kérjük a további pénzt? 

Ismét csak a teljesség igénye nélkül:

– A MOK-törvényben meghatározott feladatainak ellátásához fenn  kell, hogy tartson egy hivatalt, infrastruktúrát. Ahhoz, hogy a  szervezet működőképes maradhasson, az emelkedő infláció mellett  alkalmazottait megtarthassa, további forrás szükséges. Ahhoz pedig,  hogy függetlenek és önállóak maradhassunk, ezt az összeget – ahogy eddig is – nekünk, tagoknak kell összeadnunk.
– Emellett szeretnénk a jelenleg ellátott feladatok mellé továbbiakat vállalni a jobb érdekképviselet, szakmaiság, jobb munkakörülmények  és az egész egészségügy fejlődésének segítése érdekében.

Például:

• a tagi szolgáltatások palettájának bővítése,
• jogvédelem, jogi szolgáltatások erősítése: központi jogi  háttérszolgáltatás megteremtése, „a jogszabályok magyarul”  háttérszolgáltatás létrehozása,
• az e-Kamara megteremtése, ahol online intézhetők az ügyek,  ezzel időt és energiát spórolunk a kamarai tagoknak,
• az érdekképviselet erejének, hangjának erősítése – professzionális kommunikációs tanácsadás igénybevétele a  hatékonyság növelése, a társadalmi támogatás megszerzése  érdekében,
• a nehéz helyzetbe került, idős kollégák segítése,

• tanfolyamok, képzések szervezése, finanszírozása, támogatása,
• a MOK kompetenciáinak visszaszerzése, növelése, ezek hatékony  kihasználása (működési nyilvántartás, szakképzés, szakmai  kollégiumok, protokollok karbantartása),
• a szakértői háttérszervezet bővítése, szakmai szerep és hang  erősítése,
• hosszútávú, politika független egészségügyi átalakítás  előkészítése, segítése.

Mindezekhez szerkezet- és szemléletváltás, bizonyos jogszabályok  megváltozásának elérése, valamint forrás (pénz) kell. Így a kamara  elnöksége a Területi Szervezetek Tanácsának hozzájárulásával a soron  következő Országos Küldöttgyűlésen a fenti jövőkép bemutatása mellett  az ehhez szükséges tagdíjemelés megszavazását fogja kérni a  küldöttektől.

…

Előre is köszönjük mindenki bizalmát és hozzájárulását közös  küzdelmünk folytatásához, céljaink – azaz egy fejlődő és fenntartható  egészségügy, egy végigélhető életpálya – eléréséhez!”

Fenti cikk megjelenését követően a MOK demokratikusan megválasztott legfőbb döntéshozó testülete, az Országos Küldöttközgyűlés 2022. májusi ülésén 77% igen szavazattal – 16% nem és 7% tartózkodás mellett – egyértelmű döntést hozott a tagdíj felemeléséről. Az OKGY döntését a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter is jóváhagyta. Ezt követően egyetlen kamarai testületnek vagy szervnek (sem az Országos Elnökségnek, sem az Országos Hivatalnak) sincs joga, lehetősége felülvizsgálni, felülbírálni a küldöttközgyűlési döntést, ellenben feladatuk annak végrehajtása.

Az eredeti elképzelés szerint a tagdíj mértékét a  mostani emelést követően az inflációkövetés érdekében (mivel a MOK költségei, ide értve például a székházak, irodák fűtését, szintén drasztikusan emelkednek) a garantált bérminimumhoz kötöttük volna, az időben érkezett visszajelzések alapján azonban ezt a tagság méltánytalannak érezte. Így a tagdíj mértékét az OKGY az orvosi bértábla egy meghatározott oszlopának kötött százalékában határozta meg: a tagdíj 2022. július 1-től a kezdő szakorvosi bér (6-10 év gyakorlati idő) 0,33%-a, ami havonta 3.700 Ft-ot, éves szinten 44.400 Ft-ot jelent.

Mivel az orvosi bérek (a közszolgálati jogviszonyban dolgozók bértáblája) 2023. január 1-től – nem utolsósorban a Kamara határozott és aktív “beleállásának” köszönhetően (mutatkozott kormányzati szándék ezen emelés különböző feltételekhez kötésére) – ismét emelkednek, ez egyben a kamarai tagdíjak hasonló arányú emelkedését is jelenti: 4.100 Ft/hó lesz, ami éves szinten 49.200 Ft-nak felel meg.

Ezt követően csak újabb bértábla módosulás járhat újabb tagdíjemelkedéssel (jelen válságot követően célunk az egészségügyi bérek inflációkövetését ismét napirendre venni).

A nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó kollégák jövedelmének alakulását a Kamara semmilyen módon nem tudja követni, a tagdíjak egyénre szabott kiigazítása már csak ezért sem áll módunkban.

A nagyobb, átláthatóan más jövedelmi viszonyokkal rendelkező  csoportok – így például frissen végzettek, illetve nyugdíjasként nem dolgozó kamarai tagok – számára a tagdíjkedvezmények kidolgozása részben megtörtént, részben napirenden van, utóbbiak elfogadása a következő TESZT feladata. Itt lesz lehetőség a 70 év alatti, csak nyugdíjból élő kollégák problémájának rendezésére is.

Rosszra fordult egyéni élethelyzet esetén a méltányossági kérelem beadásának, illetve az Orvosokért Alapítványhoz fordulásnak a lehetősége minden tag előtt nyitva áll.

Összességében – egy igen jelentős orvosi béremelést követően – az Orvosi Kamara tagdíja, 2014 óta először, havonta kevesebb mint 2000 Ft-tal megemelkedett. A tagdíj – számítási módjából és a fiatalok 50%-os kedvezményéből adódóan – nem lehet több, mint bármely teljes állásban közszolgálati jogviszonyban dolgozó MOK tag fizetésének  ⅓  százaléka (a nagy többségnél ennél – akár jelentősen – kevesebb).

“Cserébe” a MOK a drasztikusan emelkedő működési költségek ellenére a következő években működőképes marad, az egészségügy jobbításáért, a javuló munkakörülményekért, átláthatóságért és kiszámíthatóságért megkezdett küzdelmeket folytatni tudjuk. Mindenki hozzájárulását köszönjük!

Forrás: mok.hu