Kategória: news-top-pic

Ismét pályázhatnak a szakorvosok a Richter Érdemérem Díjra

A Magyar Orvosi Kamara szakmai partnerként vesz részt a pályaművek elbírálásában.

A Richter Gedeon Nyrt. 2022-ben új szakmai elismerést alapított. A Richter Érdemérem Díjat ekkor még csak háziorvosoknak ítélték oda, de 2023 óta a szakorvosoknak és gyógyszerészeknek is lehetőségük van a díjak elnyerésére.

A Richter Érdemérem Díj azoknak az orvosszakmai értékeknek, innovatív elképzeléseknek és bevált jógyakorlatoknak a bemutatására fókuszál, amelyek megismerése inspirációként szolgálhat az orvostársadalom tagjai számára, elősegítve ezzel az ellátórendszer megújulását és az orvosi hivatás hatékonyságának növelését.

„ 2022-ben azzal a céllal hívtuk életre a Richter Érdemérem Díjat, hogy azokat a nagyszerű, szakmájuk iránt elkötelezett egészségügyi szakembereket részesíthessük elismerésben, akik rendkívüli munkájukkal maguk is nap mint nap hozzájárulnak az egészségügyi ellátórendszer további fejlesztéséhez. A Richter ezzel a kezdeményezéssel hangsúlyozza társadalmi szerepvállalását, és elkötelezettségét fejezi ki azok iránt a gyógyító munkát végző szakemberek iránt, akik azért dolgoznak, hogy újító ötleteikkel előre mozdítsák a hazai egészségügy modernizálását, legyen szó betegkommunikációról, a prevencióról, vagy akár a tudomány és innováció területéről.” – nyilatkozta Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

A Richter Gedeon Nyrt. és szakmai partnere, a Magyar Orvosi Kamara  az alábbi kategóriákban várja a pályaművek beérkezését:

  • Az év leghatékonyabb betegkommunikációját folytató szakorvosa
  • Az év legjobb prevenciós gyakorlatát folytató szakorvosa
  • Az év legkiemelkedőbb tudományos vagy innovációs munkáját végző szakorvosa

A pályázatok feltöltésének határideje 2024. március 17., éjfél

A díj elnyerésére minden aktív klinikai szakágban szakorvosi képesítéssel Magyarországon tevékenységet folytató szakorvos benyújthatja pályázatát a www.richtererdemerem.hu weboldalon, az elektronikus pályázati űrlap kitöltésével. Azok is benyújthatják pályázataikat, akik tavaly nem nyertek.

„A Magyar Orvosi Kamara missziója, hogy tevékenységével őrizze az orvosi hivatás tisztaságát,
védje és építse az orvoskar társadalmi szerepét, segítse szakmai fejlődését, ezzel szolgálva a nemzet egészségének ügyét. Ez alkalommal is örömmel veszünk részt a Richter Érdemérem Díjak megítélésben a Richter Gedeon Nyrt. szakmai partnereként, hiszen a magyar gyógyszergyártó vállalat célkitűzései egybeesnek a kamara azon célkitűzéseivel, amelyek az orvosi hivatás támogatását és elismerését szolgálják. Nagy öröm számunkra, hogy a Richter Érdemérem Díj 2022 óta mind a háziorvosok, mind pedig a szakorvosok számára lehetőséget biztosít az elismerés elnyerésére, ezzel széleskörűen támogatva a magyar egészségügy területén dolgozó szakemberek munkáját. Úgy gondoljuk, s a korábban kiosztott elismerések eredményei is azt igazolják, hogy ez a lehetőség jelentős mértékben segítheti elő a Magyarországon tevékenységet folytató szakorvosok szakmai fejlődését, ezért reméljük, a jelenlegi pályázati időszak során is minél többen fogják benyújtani pályaműveiket.” – jegyezte meg Dr. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

 

A beérkezett pályázatokat a Richter Érdemérem szakmai zsűrije értékeli, melynek tagjai:

Dr. Kozma Róbert a Richter Gedeon Nyrt. belföldi értékesítési és marketing igazgatója,

Dr. Álmos Péter a Magyar Orvosi Kamara elnöke,

Prof. Dr. Bódis József a Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi elnöke,

Dr. Keresztes Katalin Ph.D. belgyógyász, kardiológus, diabetológus főorvos,

Dr. Radics Judit pszichiáter-pszichoterapeuta alvásszakértő főorvos.

A pályaművek elbírálását követően 2024. április 26-án ünnepélyes díjátadón hirdetik ki a kategóriák győzteseit, akik a Richter Érdemérem mellett bruttó 2.000.000 Ft (kétmillió forint) értékű díjazásban is részesülnek.

A Richter Érdeméremmel kapcsolatos legfontosabb információk, a részvételi feltételek, valamint a pályázati űrlap a www.richtererdemerem.hu weboldalon érhetők el.

Forrás: mok.hu

Agora – Párbeszéd az életvégi döntésekről

 

A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége és Etikai Kollégiuma társadalmi vitát rendez Agora – Párbeszéd az életvégi döntésekről címmel. A rendezvény mottója: „Itt élned, halnod kell.” Az esemény nyilvános, ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyre 2023. november 8-ig jelentkezhet az alábbi linken található Google űrlap kitöltésével:

https://forms.gle/fWe7GkRSYTjqKmwe6

A résztvevők száma korlátozott, a terem befogadóképessége 200 fő. A regisztrációkat a jelentkezés sorrendjében fogadjuk.

Az esemény időpontja: 2023. november 11., szombat, 10-13.30.
Az esemény helyszíne: ELTE Lágymányosi Campus 1117 Budapest, Pázmány Péter Sétány 1/C Mogyoródi Terem

A rendezvény első órájában 6-6 perces vitaindító előadást  tart:

 

Dr. Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász

Dr. Kussinszky Anikó 
vezető főtanácsos, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
  
Dr. Filó Mihály Ph.D.
adjunktus, ügyvéd

ELTE ÁJK, Büntetőjogi Tanszék

Dr. Mina András
orvos-jogász, betegjogi szakjogász, egészségügyi jogi szakértő
Dr. Kék Emerencia

főiskolai docens, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

Dr. Csikós Ágnes

PTE ÁOK Alapellátási Intézet igazgató, palliatív szakorvos

Hospice-Palliatív ellátás szakterület országos szakfelügyelő főorvos

Dr. Hegedűs Zsolt 
MOK Etikai Kollégium elnöke

Dr. Laki Beáta 

egyetemi adjunktus, PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet

Dr. Hegedűs Katalin

Méltóságért Alapítvány kuratóriumának elnöke

Bálint-Szöllősi Adrienn 
klinikai szakpszichológus

Debreceni Egyetem Klinikai Központ Hospice-Palliatív Terápiás Osztály

Dr. Svéd Tamás

Aneszteziológus és Intenzív terápiás szakorvos, pszichológus, pszichoterapeuta

 

Varga Zsófia
színházi dramaturg, Örkény István Színház
A vitaindító felszólalások után a közönség soraiból – 2 perces időkeretben –

bárki hozzászólhat a témához vagy felteheti kérdéseit.

 

Az eseményről kép- és hangfelvétel készül, melyet a Magyar Orvosi Kamara
online felületein teszünk közzé. Hang- és képfelvételt bármely résztvevő

készíthet.  A programváltozás jogát fenntartjuk.

A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége, Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma

Forrás: mok.hu

Alapok

Ezen cikk rövidített változata „Roskadozó alapok” címmel megjelent az Orvosok lapjában is. Itt kibontva jobban átlátható, hogyan működtek és működnek az alapellátás és ügyeleteik, hogyan kellene működniük, és végül, hogy a mostani, erőltetett átalakítás mi módon vezet el a végkövetkeztetésig: Összességében az mondható el, hogy az egészségügy vezetése jogosan kezdett egy egyenetlenül, helyenként igen rosszul működő rendszer, jelen esetben az alapellátási ügyelet átalakításába. Ugyanakkor kapkodva, erőltetve, egyen kaptafára dolgozva, és végül, de messze nem utolsósorban rosszul mérve fel mind a várható ellenállást, mind a rendelkezésre álló erőforrásokat. Így viszont – a korábban jól működő ügyeleti csapatokat is szétbombázva – jó eséllyel kiöntötte a fürdővízzel együtt a csecsemőt is. Ráadásul a mentőszolgálat dolgozóinak túlterhelése félő, hogy az OMSZ alapfeladatának, a mentésnek a biztonságát is veszélyezteti. A jelenlegi rendszer számos ponton kiigazításra, javításra szorul, de legfőbb hibája, hogy optimális körülmények és maximális jóakarat esetén sem tűnik ebben a formában országosan bevezethetőnek és fenntarthatónak.

Az egyik  legrégebbi, leginkább tradicionális orvosi szakma a háziorvosoké. Valaha egyetlen orvos látott el egy kisebb várost, több falut. Őt hívták minden bajhoz, a bába mellett sokszor jelen volt nemzedékek születésénél, végigkísért életeket, gyógyított és segített amíg tudott, kísért és fájdalmat enyhített, amikor már nem.

Később aztán az orvosok specializálódtak, a szakterületek száma nőtt. Az otthonszülések száma csökkent, egyre több bajt kezeltek kórházakban és szakrendelőkben. Ezzel együtt a területekhez rendelt orvosok, s velük a személyes kapcsolat és ismeretség hazánkban megmaradtak, legfeljebb a legtöbb területen szétváltak háziorvosokra és házi gyermekorvosokra. Ha csak el nem költözünk (néha még akkor is ragaszkodunk egymáshoz) utóbbiak kísérik gyermekeinket az újszülöttkori első vizittől nagykorúvá válásukig, tőlük kapják az oltásokat, ők írják fel fertőzés esetén az antibiotikumot, ha szükséges – és ők beszélnek le róla, ha nem. Előbbiek pedig továbbra is ismerik és kezelik bajainkat, az általunk szedett gyógyszerek listáját sokszor jobban tudva nálunk, ők szervezik szűréseinket és kivizsgálásainkat, segítenek eligazodni az egészségügy útvesztőiben.

Valaha az egy szem doktor néni vagy bácsi éjjel nappal hívható volt, kikelt az ágyából is ha baj volt és érte szalajtottak. A modern időkben azonban mindez már részben teljesíthetetlenné, részben okafogyottá vált, az egészségügyi rendszer differenciálódott, a nagyobb bajokhoz a mentők érkeznek, a háziorvosoktól így már nem elvárható, hogy évi 365 és negyed napot, napi 24 órában telefonon és személyesen rendelkezésre álljanak.

Ugyanakkor alapellátási ügyeletekre szükség volt, így a 90-es években az adott területen dolgozó háziorvosok részben önállóan, részben az ügyeletért felelős önkormányzatok szervezésében csapatokba szerveződtek és elosztották egymás közt a napokat, lehetővé téve így a szabadságokat, betegség esetén a helyettesítést, de akár az idősebbek kiváltását is.

Ahogyan az ügyeleteknek működnie  kellene

Ideális esetben fent leírt módon az adott területhez tartozó háziorvosokból összeálló csapat látná el ma is az ott élő lakosság alapellátási ügyeletét. Közülük a saját betegeiket ismernék is, a többiről (az EESZT kiteljesedéséig is) rendelkezésükre állna a szükséges dokumentáció, de adott esetben egymást ismerve akár információkat is kérhetnek a beteghez tartozó kollégától, ismétlődő problémáknál vagy megvitatásra érdemes eseteknél felhívhatják egymás figyelmét a páciensre.

Ezen alapellátási ügyelethez lehetne fordulni az olyan problémákkal, melyek elég sürgősek és kellemetlenek ahhoz, hogy ne tudják megvárni a másnapi vagy hétvége esetén a következő hétköznapi saját háziorvosi rendelést, ugyanakkor feltehetőleg nem igényelnek mentőhívást illetve kórházi vizsgálatokat és kezelést. Ezen, egy szem kivonuló orvos (és esetenként sofőr) által, az általuk egy-két táskában hordott műszerek és gyógyszerek segítségével ellátható esetek közé tartoznak – a teljesség igénye nélkül – egy vérnyomáskiugrás okozta fejfájás, egy epe- vagy vesegörcs, ischiász vagy lumbágó, elakadó vizelet. A lista valójában nem hosszú, mert a mezsgye szűk: az enyhébb bajok sokszor akár némi telefonos segítséggel az otthoni “patika” segítségével elláthatóak vagy megvárhatják a következő napot. A pandémia alatt egyébként is jelentős gyakorlatra tettek szert a háziorvosok a telemedicínális ellátások terén a megfelelő informatikai lehetőségek és a kórtörténet elérésének birtokában. A komolyabb panaszok viszont gyakran mentőellátást vagy kórházba szállítást, műszeres vizsgálatokat és segítséget, akár műtétet kívánnak meg.

Az alapellátási ügyelettel párhuzamosan működik a mentőszolgálat, a különböző szintű eset és rohamkocsik. Ismét az ideális világban őket csak a komolyabb esetekhez, balesethez, akut rosszulléthez vagy jelentős állapotrosszabbodáshoz riasztanák. Ezeken a kocsikon a sürgősségi ellátásban képzett és jártas, összeszokott csapatok, orvosok, mentőtisztek, ápolók és sofőrök dolgoznak. Számos modern műszert és gyógyszert hordoznak, képesek sokféle vizsgálatra és terápiára, melyekkel a beteg állapotát a kórházba érkezésig jó esetben stabilizálni tudják.

Fentiek mellett a modern egészségügyi ellátás részei még a nagyobb kórházak sürgősségi osztályai. Ezek éjjel-nappal nyitva állva fogadják a betegeket, akár mentővel, akár saját lábukon vagy családjuk által beszállítva érkeznek. Ugyanakkor nem kell és nem is lehet minden létező problémával igénybe venni őket, mert erre nincs kapacitásuk – ez esetben pont azok ellátására nem marad idő és személyzet, akik valóban ide valók. Az ide tartozó esetek azok, melyek valóban sürgős, műszeres kivizsgálást, laborviszgálatokat, ezektől függő terápiát  és feltehetően kórházi felvételt igényelnek. Ideális esetben nem itt csapódnak le a krónikus és lassabban kifejlődő bajok, melyek a hétköznapi szakrendeléseken jelentkezve, a háziorvos által beutalva is elláthatóak – és az alapellátási ügyeletre tartozóak sem.

Egy ideális világ jól szervezett egészségügyében a megfelelő oktatásban és egészségnevelésben részesült lakosság aránylag pontosan tudja, milyen bajjal hova forduljon, és ha megteszi, ott elegendő számú, jól képzett szakember és az ellátáshoz megfelelő felszerelés áll rendelkezésre minden szinten. A diszpécserek szinte azonnal felkapják a telefont és higgadtan osztályozva adnak tanácsot vagy adják tovább a feladatot az alapellátási ügyeletnek vagy a mentőknek, utóbbi esetben a mentőautó negyed órán belül kiérkezik az országban bárhová, a sürgősségi osztályokon pedig a valóban sürgős esetek a megfelelő triázs (a betegség súllyossága és sürgőssége alapján való beosztás) után azonnal sorra kerülnek, de a többieknek sem kell rengeteget és frusztrálóan várakozniuk.

Ahogyan az alapellátási ügyeletek működtek

Mivel a háziorvosok és alapellátó gyermekorvosok részben megöregedtek (többen vannak ma 65 év felettiek, mint alattiak), részben elfogytak, így egyre több lett a betöltetlen praxis, ezzel párhuzamosan az ügyeletet adó csapataik is sok helyen mind foghíjasabbá váltak, A folyamatos, mindennapi ügyeleti ellátáshoz egyre több “külsőst” kellett alkalmazni, frissen végzett vagy más szakterületen tevékenykedő orvosokat, akik keresetüket egészítették ki így, ritkábban csak ügyeleti ellátásban tevékenykedőket, illetve legújabban, mióta a törvény ezt lehetővé teszi, már mentőtiszteket is.

Így viszont az alapellátási ügyelet is olyan lett, mint a magyar egészségügy egésze: rettentően egyenetlen. A szerencsés területeket továbbra is saját, csapatba szerveződött háziorvosaik látták el minimális külső segítséggel. Több helyen jó, összetartó csapatok alakultak ki, tapasztalatcserével, képzésekkel, közös programokkal. Máshol viszont ezen csapatok szétestek, a zömében idős háziorvosok – teljesen jogosan – már nem akartak éjszaka is dolgozni, kivonulni, lépcsőt mászni. Helyettük az illetékes önkormányzatok ügyeleti ellátásra szakosodott cégekkel szerződtek. Ezek között is volt sokféle, volt amelyik jó szakembergárdával dolgozva színvonalas ellátást nyújtott, és voltak, akik beérték bárkivel, csak a létszám meglegyen – ha még így sem volt meg, csaltak. A kép így egyre vegyesebb lett, a nem túl gyakori ellenőrzések is egyre több hibát találtak, sokasodtak a lakossági panaszok.

Ami történt az erőltetett átalakítás során

Az egészségügy mind feltünőbbé váló rendszerszintű problémáit látva az immár a Belügyminisztérium alá tartozó egészségügyi vezetés több ponton átalakításokba kezdett. Ezen projektek egyik kiemeltje volt az alapellátási ügyeletek átalakítása. A tapasztalatok megszerzése végett itt (kivételesen) még egy pilot-projekt is zajlott, a változtatásokat elsőként Hajdú- Bihar megyében vezették be. Az itteni “siker” nyomán kezdték meg aztán az országos bevezetést, egy vagy két megyénként és havonta előrehaladva, utoljára a fővárost hagyva.

Hogy a kép mégse legyen ennyire rózsás, a pilot-projekt valójában nem felelt meg teljesen a most bevezetendő modellnek, ráadásul eredményeit ezúttal sem tették publikussá. Így, amellett, hogy ott a helyi háziorvosokat nem is alkalmazták, csak áttételes információkból tudhatjuk, hogy a mentők helyi erőforrásai már ott és akkor is elégtelenek voltak a feladatok maradéktalan ellátásához, számos más megyéből és a fővárosból is érkezett segítség a hézagok kipótlására.

További problémák:

  • az ügyeleti rendszer átalakításával párhuzamosan a BM és az államtitkárság számos más változtatást is tervezett és bevezetett. Drasztikusan átalakították például az alapellátási finanszírozást, elvették az addigi, kiszámítható fix-díjak jelentős részét, melyekből a praxisok gazdálkodtak. Helyettük – elvileg – a teljesítménytől, gyakorlatban a frissen bevezetett, kipróbálatlan indikátoroktól tették függővé a finanszírozást az alapellátásban. Mindezt úgy, hogy a rendszerbe érdemi új pénz nem érkezett, a terv szerint a jobbik 50%-ot a mindenkori rosszabb rovására gondolták finanszírozni – ha közben mindenki sokat fejlődött, az ellátás jobb lett, akkor is. Mindemellett az indikátorok is számos “gyermekbetegségtől szenvedtek”, a kollégák joggal érezték úgy, hogy azok jelentős része  inkább a betegek hozzáállását, mint az ő teljesítményüket méri. Ékes példa volt az is, amikor egy, a praxisba frissen felvett kisgyermek be nem oltásáért pontlevonás járt,  ha a gyermeket nem lehetett beoltani, mert az oltást már máshol megkapta – akkor is. Mindez kiszámolva pedig a legrosszabbul “teljesítő” praxisok esetén akár 600 000 Ft mínuszt is jelenthetett az eredeti finanszírozáshoz képest, gyakorlatilag ellehetetlenítve a működésüket.
  • Ezen elbizonytalanító változásokkal az alapellátók akkor néztek szembe, amikor az éves infláció 20% felett járt, a fűtés és áram, azaz rezsiköltségek pedig az egekbe emelkedtek. Ez utóbbiakat a sokszor szintén nem jó anyagi helyzetű önkormányzatok egyes helyeken kipótolták – máshol nem.
  • Az új ügyeleti rendszerben az elképzelés szerint az alapellátó háziorvosok és gyermekorvosok a Mentőszolgálattal szerződést kötve vesznek részt az ügyeletben hétköznapokon délután 4 és este 10 óra, hétvégén reggel 8 és délután 2 között. Ez a szerződés viszont gyakorlatilag az EszjTv. szerinti alkalmazottságot jelentett és igen egyloldalúra sikerült – egyebek mellett titoktartásra kötelezve az alkalmazottakat jócskán a hippokratészi esküben foglaltakon felül is, valamint olyan kompetenciákat követelt volna meg, amelyekkel a háziorvosok nem rendelkeznek. Ezek leírását szerencsére az utolsó pillanatban sikerült kivetetni a szerződésből, de az oxyológiai jártasságot igénylő eszközkészlet a kivonuló autókon maradt.
  • Ugyanekkor tervezte az ÁT bevezetni az indikátor alapú “teljesítmény ösztönzést” a szakellátásban is, melyet azonban itt sem plusz pénz hozzáadásával elérhető jutalmakkal, hanem az alapfizetés akár 20%-os csökkentésével képzeltek el.
  • Ezen elképzelésekkel  szemben fogalmazta meg véleményét a Magyar Orvosi Kamara 2022. novemberében és decemberében – amikor a törvény és a hozzá tartozó rendeletek megjelenetek, és ők az elfogadás előtt pár nappal (!)  azokat véleményezésre megkapták.  Ezek a “tárgyalások” azonban gyakorlatilag semmilyen eredményt nem hoztak, ezért a  MOK 2023. február 4-i rendkívüli Országos Küldöttgyűlésén követeléseket fogalmazott meg és nyomásgyakorlás megszervezésébe kezdett. A követelések első pontja szakdolgozók béremelése volt, mivel a MOK az egészségügy teljesítménycsökkenésének legfőbb okát a szakdolgozók hiányában látta (és látja továbbra is).
  • Ezen nyomásgyakorlás részeként felszólították az alapellátókat az új ügyeleti rendszerrel érintett megyékben, hogy ne írják alá az ehhez szükséges szerződéseket.

Ez a nyomásgyakorlás aztán az első két megyében várakozáson felül jól sikerült. Az alapellátók bizonytalannak és fenyegetettnek látták jövőjüket és finanszírozásukat (itt a megoldást a MOK követeléseitől és az ezekről való tárgyalásoktól várták), visszatetsző volt számukra az eléjük tett szerződés, bizonytalan az ügyeleti órák alatt ellátandó feladat és körülmények, végül és nem utolsósorban pedig többen közülük – főként akik eddig sem tették – egyáltalán nem akartak ügyelni. Akár koruk, akár családi körülményeik miatt, akár egyéb okból (csak).

Ez viszont igen kellemetlenül érintette az ügyeleti rendszert már mind eszközök, mind humán erőforrás tekintetében januárban “készre jelentő” OMSZ főigazgatót és a projektet prioritásként kezelő államtitkárt. Így a kezdeti, az ügyeletben való részvételt opcionálisnak tartó, megengedő kommunikáció igen gyorsan megváltozott. Az alapellátókat változatos eszközökkel, erősen kétes jogtartalmú rendeletekkel, határozatokkal, valamint  „közigazgatási aktusként” aposztrofált, mind súlyosabb fenyegetésekkel próbálták rávenni az aláírásra és az ügyeletben való részvételre (5 millió forintig terjedő bírságot és munkájuk elvesztését is belengetve). Ezzel párhuzamosan pedig – az új ügyeleti rend bevezetésének halasztása és tárgyalóasztalhoz ülés helyett – egy koncepciós eljárás keretében 24 óra alatt áttoltak a parlamenten egy törvényt, mely a MOK meggyengítését célozva megszüntette a kötelező orvosi kamarai tagságot és elvette az etikai ügyek intézését a kamarától.

Azóta eltelt közel két hónap. 

A MOK alapvetően inkább megerősödve került ki a konfliktusból, aktív tagjainak nagyon jelentős része, közel 34000 gyógyító nyilatkozott, hogy a kamara tagja kíván maradni.  Jelenleg csend van és óvatos nyitás a kapcsolatfelvétel, az újabb tárgyalások irányában.

Közben – részben a MOK követeléseivel összhangban – megindult az indikátorrendszer bizottsági felülvizsgálata, a kezdetben nagyobb pénzt veszítő praxisok plusz pénzből három hónapig kompenzációt kapnak, és vannak ígéretek a rezsihelyzet rendezésére is. 

Mindezek azonban még jelentős részben csak ígéretek, időleges megoldások. 

Az új ügyeleti rendszer pedig – döcögve – elindult, immár két újabb megyében is.

Ahogyan most (nem) működnek az ügyeletek

A kezdetekkor, amikor Győr-Moson-Sopron vármegyében az új ügyeleti rendszert az alá nem író háziorvosok hiányában is elindították, az alapellátási ügyeleti ellátás egy jelentős részét a győri megyei kórház vállalta át. Itt más szakvizsgára készülő rezidensekkel pótolták ki a személyzeti hiányt, emellett már ekkor az ország minden tájáról (Debrecenből, Békéscsabáról, Székesfehérvárról és Szegedről is) rendeltek mentőtiszteket az üres posztok feltöltésére,  valamint jelentős többletterhelés hárult a sürgősségi osztályokra is.

Azóta, részben aláírva, részben szerződés nélkül dolgozva a háziorvosok jelentős része már részt vesz az ügyeleti ellátásban. Ők vagy engedtek a noszogatásnak/fenyegetéseknek, vagy a feszültség csökkentését és a betegellátás rövid távú érdekeit szem előtt tartva döntöttek így. Sokan még így is kitartanak a nyomásgyakorlás mellett – mások az a szerződés aláírásával párhuzamosan pertársaságokba tömörülve több megyében is megtámadták az őket kényszerítő, jó eséllyel jogtalan határozatokat. Ezen pertársaságokat a MOK helyi szervezetei segítik és részben szervezik, valamint jogászaik díjait a MOK finanszírozza.

Mindemellett elsősorban a MOK által megbízott jogász és a MOK háziorvosi csoportjának vezetői és képviselői segítségével az eredeti, OMSZ-szal kötendő szerződés is alaposan átdolgozásra került. Most már valóban megjeleníti mindkét szerződő fél érdekeit. A háttértárgyalások eredményeként ezt a szerződést az OMSZ is elfogadta, így most már aki mégis aláírna, jobb feltételekkel teheti ezt.

Így, miközben a hivatalos kommunikáció szerint az új ügyeleti rendszer a már érintett vármegyékben mindenütt zavartalanul működik, valójában a következő problémákkal néz szembe:

Szélesebb körülmények: noha a háziorvosok OMSZ-szal való szerződése mint írtuk, immár jobb feltételekkel lehetséges, valójában az eredetileg meghirdetett, az alá nem írást kérő nyomásgyakorlás nem vált okafogyottá. Nincs még végleges, kimunkált és kompromisszumos megoldás az indikátorokra, a degresszió új elveire, a finanszírozás rendezésére, csak ígéretek vannak a rezsikompenzáció országos szintű megoldására. A szakellátásban a kormányzat hivatalosan nem mondott le a minusz 20%-os béreltérítés és a szinte korlátlan vezényelhetőség lehetőségeiről. Egyáltalán nem valósult meg az első követelés sem: a szakdolgozók ez évben júliustól megkezdett 18%-os béremelésre kaptak ígéretet – a következő évi emelésre még valódi ígéretet sem. Ez a 2022. januárjában kapott utolsó, 20%-os béremelésükkel együtt azt jelenti, bérük reálértéke az előző és az idei évben is csökken, a növekedés alatta marad az inflációnak. Így fogyásuk, pályaelhagyásuk nem áll meg, sőt. A  nyomásgyakorlást tehát valamilyen formában folytatni és továbbiakat előkészíteni kell, az eredményes tárgyalások és a valódi változások kikényszerítése érdekében!

Problémák, melyek további erőfeszítésekkel jó eséllyel megoldhatóak:

  • sok panasz érkezik az ügyeleti ellátás körülményeire, a lepedővel kettéválasztott vizsgálókra, a mosdók, vizesblokkok állapotára
  • rengeteg és redundáns az adminisztráció, külön dokumentum készül az ellátásról a betegnek, az OMSZ-nak, többfelé kell jelenteni
  • a használt szoftver számos gyermekbetegségtől szenved, bizonyos feladatokra jelenleg alkalmatlan, a betegek korábbi dokumentumainak elérhetősége esetleges, a receptírás akadozik
  • nem teljesen tisztázottak a feladat és kompetenciakörök. Az ügyeletet a délutáni-esti órákban és hétvégén délelőttönként háziorvosok látják el, míg a segítségükként sokszor mentőápolók és kihívás esetén mentősofőrök szolgálnak. Utóbbiak legtöbbször kiválóan képzett szakemberek – csak épp másra, nem háziorvosi ellátásra, így alapvetően más mentalitással rendelkeznek. Ennél nagyobb probléma, hogy az OMSZ a kivonuló ügyeleti autókat telepakolta mentőautókon rendszeresített eszközökkel, műszerekkel és gyógyszerekkel, melyek használatában viszont a háziorvos kollégáknak legtöbbször semmilyen tapasztalata, képzettsége nincsen. Megrémíti őket a lehetőség, hogy egy súlyos, akut kórképbe belefutva az eddigi mentőhívás helyett ezek használatát, intubációt, mellkascsapolást, a külső pacemaker felhelyezését várhatják el tőlük. Többeket ez is visszatart a további feladat vállalástól.
  • Hasonló zavart okoznak a “vegyes” körzetek és feladatok: az elmúlt 30-40 évben kizárólag felnőtt ellátásban dolgozó kollégát megriaszt egy nagybeteg csecsemőhöz való kimenetel gondolata – és viszont, a gyermekgyógyászok ritkán láttak eddig szívinfarktust, tüdőödémát. Mindezen problémák egy része képzésekkel, tapasztalatcserével áthidalható lenne, másutt az egyértelműbb feladatleírás és a kompetenciahatárok kijelölése lehet megoldás.

Problémák, melyek rövid távon nem látszanak megoldhatónak és az új ügyeleti rendszer országos bevezethetőségét erősen megkérdőjelezik: 

  • noha az új rendszerben kevesebb ellátási pont van, mint megelőzően volt, így adott esetben az ellátásért sokat kell utazni, olykor tömegközlekedéssel igen rosszul ellátott területeken is – nos, ennek ellenére a kielégítő ellátáshoz nincs elegendő személyzet. Még meglepőbb módon nem az orvosok, háziorvosok hiányoznak, hanem itt is, mint az egész egészségügyben, elsősorban a szakdolgozók. Mivel nincsenek megfizetve, és a hírek szerint az ügyeleti ellátásért is kevesebb bért kapnak, mint amennyit kezdetekkor ígértek nekik, sorban mondanak fel, maradnak ki az ügyeletekből az ápolók, asszisztensek, már a délutáni-esti órákból is.
  • Miközben pedig az éjszakai órákat az OMSZ látja el saját dolgozóival – akikből végképp nincs elég. Nincs elegendő mentőápoló, hogy a délutáni és éjszakai alapellátási ügyeletbe is jusson belőlük. Nincs elegendő mentőtiszt, hogy kipótolják velük a délutáni hézagokat és egész éjszaka rendelkezésre álljanak. Végül nincs elegendő mentősofőr. A hírek szerint előfordult, hogy egy sofőr 24 órás mentőszolgálat után ült át az ügyeleti autóra. Ő vitte volna az orvosokat a címekre – ha azok be mertek volna szállni mellé. A dolog nem csak merőben szabálytalan, veszélyes is betegekre, kollégákra egyaránt.
  • A hiányokat jelenleg az OMSZ (a szabálytalanul sok munka mellett) már megyékből átkért/átvezényelt dolgozókkal pótolja – ahogyan ez már a pilot-projekt alatt is történt. Ez viszont – ha az új rendszer minden megyében és a fővárosban is beindul – nem lesz opció.
  • Mindemellett, noha az éjszakai hívások valóban ritkábbak illetve gyakrabban takarnak súlyosabb betegséget, itt is van gond a kompetenciákkal. A mentőtisztek is kiválóan képzett, agilis szakemberek – egy másfajta feladatra. Az alapellátási ügyelet kisebb, zömében krónikus bajainak ellátása nincs a készségeik között. Nem írnak receptet, nem ismerik a pirulában szedett gyógyszerek jelentős részét – mert nem is kell nekik. Így viszont – biztonsági játékot játszva – a betegek jelentős részét utalják vagy szállítatják be az amúgy is túlterhelt sürgősségi osztályokra.
  • Mindez együtt azzal jár, hogy az összkép alapján egy eddig egyenetlenül, de valahogy működő rendszer erőltetett átalakítása rettenetesen megterhelt két továbbit: a mentőellátást és a sürgősségi osztályok működését.

Összességében az mondható el, hogy az egészségügy vezetése jogosan kezdett egy egyenetlenül, helyenként igen rosszul működő rendszer, jelen esetben az alapellátási ügyelet átalakításába. Ugyanakkor kapkodva, erőltetve, egyen kaptafára dolgozva, és végül, de messze nem utolsósorban rosszul mérve fel mind a várható ellenállást, mind a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Így viszont – a korábban jól működő ügyeleti csapatokat is szétbombázva – jó eséllyel kiöntötte a fürdővízzel együtt a csecsemőt is. Ráadásul a mentőszolgálat dolgozóinak túlterhelése félő, hogy az OMSZ alapfeladatának, a mentésnek a biztonságát is veszélyezteti. A jelenlegi rendszer számos ponton kiigazításra, javításra szorul, de legfőbb hibája, hogy optimális körülmények és maximális jóakarat esetén sem tűnik ebben a formában országosan bevezethetőnek és fenntarthatónak.

Ahogy más területeken, így itt is a lassítást, végiggondolást, a részvevő szakemberek bevonását és a tárgyalások érdemi folytatását javasoljuk egy rugalmasabb, betegbarát, fenntartható rendszer érdekében.

Ellenkező esetben az itt leírt – és itt még jól végzőző – esetek mind gyakoribbá válnak, mind a betegek, mind az ellátó kollégák kárára. Minapi történet, sok éve alapellátási ügyeletben dolgozó kolléganő tollából:

“A tegnapi napon ismét ügyeltem folyamatosan dolgoztunk, és mivel csak egy számítógép és egy vizsgáló helyiség van Mosonmagyaróváron a kolléganőmmel megfeleztük az időt és 3 órát én ambuláltam 8-11, 3 órát ő. Ez alatt 40 beteget láttunk el. Rengeteg gyerek volt, sok közülük lázasan órákat várt. 

Az csak hab a tortán, hogy az inzulinos cukorbeteg páciensnek nem tudtam a szakorvosi javaslatát a receptjére rávinni, mert a miniHis nem alkalmas a betegadatok visszakeresésére , így sokszorosába kerül neki az inzulin kiváltása, mert alapesetben ez dobozdíjas készítmény. Szóval a 3 óra hajtás után én lettem a kijárós és negyed 1-kor hívást kaptunk egy eszméletlen beteghez küldtek ki, mert nem volt esetkocsi szabadon. Nem tudtam a betegről semmit, mert a diszpécser csak ennyit közölt és azt, hogy az ápolós mentő van a helyszínen. 

Beülve a kocsiba jött a sokk nekem, hogy az autó óriási sebességgel száguldva a kocsik között, mint egy videojátékban cikázva, a hangjelzés mellett rohantunk a helyszínre. A soför az utolsó kanyarban kisodródva az út melletti zöld területre felhajtva közelítette meg a helyszínt. Halálfélelmem volt. Az idősek otthonába érve egy septikus, kiszáradt beteget találtunk, miután elláttam, felmerült a mentők részéről, hogy intubálom-e a pácienst, de mivel ebben nincs gyakorlatom és a páciens a 100/60 Hgmm vérnyomást és a 97% saturációt tartotta O2 mellett, nem kezdtem semmi olyat amivel még jobban kockáztattam volna az életét és amihez nincs elég kompetenciám.

Ezek után a nagy mentőbe beültem és így vittük be az SBO-ra a pácienst, ahol ismét kellemetlenség fogadott, mert az SBO-n dolgozó aneszteziológus végzettségű kolléga felelősségre vont, hogy miért nem intubálva szállítom a pácienst, ha eszméletlen? Orvos vagyok, nekem kell tudni intubálni, és azt is felhozta, hogy miért nem Győrbe vitettem az pácienst, hiszen neki kevés ágya van és mit fog csinálni egy eszméletlen pácienssel, mivel nincs ITO.

Én elmondtam, hogy a kompetenciámnak megfelelően láttam el a beteget és az utasítás az volt, hogy csak AMI-val és strokkal lehet Győrbe küldeni pácienst. Az ő dolga stabilizálni a beteget és, majd eldönteni, hogy merre tovább vele.

Konklúzió: Az OMSZ arra használ minket, hogy az elégtelen mennyiségű ellátási egységük tényét elfedje. Nem kívántam soha egy villogó, száguldó autóban az életemet kockáztatni. Ha együtt akarnak velünk dolgozni az SBO és a mentő diszpécserek, akkor tudniuk kell biztosan, hogy mi mit tudunk ellátni és mit nem, mi elvárható tőlünk és mi nem. 

Egy idősebb kollégám, lehet, hogy ott kap infarkutst az első ülésen, miközben száguldanak vele. Ezt a kockázatot is vállalni kell?”

Szakorvosok vehették át a Richter Érdemérem Díjat

A 2023. április 21-én megtartott díjátadó ünnepségen a tavalyi, háziorvosok számára átadott elismerésekhez hasonlóan, három kategóriában osztotta ki a zsűri a díjakat a szakorvosok számára, illetve minden kategóriában különdíjasokat is hirdettek.

A Richter Gedeon Nyrt. felelősen gondolkodó gyógyszergyártó vállalatként immár több, mint 120 éve fordít kiemelkedő figyelmet arra, hogy kezdeményezéseivel támogassa és elősegítse a hazai gyógyító-kutató munka színvonalának további emelését, valamint a társadalom érdekeit szem előtt tartva hozzájáruljon az egészségügyi ellátás minőségének, hatékonyságának erősítéséhez.

A vállalatalapító születésének 150. évfordulója alkalmából a társaság a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve tavaly egy új szakmai díj, a Richter Érdemérem életre keltésével kívánt tisztelegni Richter Gedeon szellemisége előtt. A hiánypótló kezdeményezés célja, hogy a nyilvánosság látókörébe emelje az orvostársadalom mindennapi, kiemelkedő felelősséggel járó munkáját. Az elismeréssel a vállalat támogatja az olyan innovatív ötletek, jó gyakorlatok adaptálását, melyek elősegíthetik a hazai egészségügyi ellátás színvonalának további emelését, valamint az orvosi hivatás hatékonyságának növelése által hozzájárulnak a magyar gyógyszergyártó vállalat olyan fontos célkitűzéseinek megvalósulásához, mint az egészségmegőrzés fenntartása.

A 2023. április 21-én megtartott díjátadó ünnepségen a tavalyi, háziorvosok számára átadott elismerésekhez hasonlóan, három kategóriában osztotta ki a zsűri a díjakat a szakorvosok számára, illetve minden kategóriában különdíjasokat is hirdettek.

Az év leghatékonyabb betegkommunikációját folytató szakorvosa Dr. Feller Gábor pszichiáter, addiktológus, farmakológus, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház osztályvezető főorvosa lett, aki széles körben alkalmazható kommunikációs gyakorlatai során aktív párbeszédet folytat a fekvőbeteg ellátást igénybe vevő betegek hozzátartozóival. Figyelmet fordít az egészségügyi ellátórendszert is érintő burn-out szindrómára, de nagy hangsúlyt fektet a lakossági kommunikációra is: előadásai során a mentális egészség vonatkozásában törekszik felhívni a figyelmet a drogfogyasztás veszélyeire, az iskolai zaklatásra és bántalmazásra.  Ide kattintva megtekinthetik pályázati anyagát.

Dr-Feller Gábor

A betegkommunikáció kategóriában a zsűri Dr. Péterfi Istvánt Ph.D., a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház Szülészeti – Nőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosát tüntette ki különdíjjal, aki a modern számítástechnika egészségügyi dokumentációba történő bevonása által az orvos-beteg közti kommunikáció javítását szolgálja. Pályázati anyaga ide kattintva elérhető.

Dr-Péterfi István

Az év legjobb prevenciós gyakorlatát folytató szakorvosa címet Dr. Watti Jezdancher belgyógyász, endokrinológus adjunktus, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház orvosigazgató-helyettese kapta, akinek hosszú távú célkitűzése, hogy a fiatal generáció tagjai képessé váljanak olyan egészségügyi szokások, hagyományok átörökítésére, amelyek hosszú távon pozitív társadalmi magatartásként tudnak megjelenni. Pályázati anyagát ide kattintva ismerhetik meg.

Dr-Watti Jazdencher

A kategória különdíjasa Dr. Mező Róbert ortopéd és rehabilitációs szakorvos, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Központi Rehabilitációs Osztályának főorvosa lett, aki évtizedes múltra visszatekintő elkötelezettsége és missziós tevékenysége során a diabéteszes lábak megmentéséért dolgozik. Győztes pályaművének köszönhetően a diabéteszes felvilágosító tevékenységének továbbfejlesztése valósulhat meg, pályázati anyaga ide kattintva érhető el.

Dr-Mező Róbert

 

Az év legkiemelkedőbb tudományos vagy innovációs munkáját végző szakorvosa

Dr. Rozsos István Ph.D., MBA., sebész és érsebész szakorvos lettaki végtagmentő applikációjával és a műtéti technika fejlesztésére való ötletével érdemelte ki a rangos elismerést. Ide kattintva tekinthető meg a pályázati anyaga.

Dr-Rozsos István

Különdíjat Dr. Bánhegyi Róbert János klinikai onkológus, belgyógyász, haematológus szakorvos, a Békés Vármegyei Központi Kórház onkológiai centrumának vezető-helyettese kapott a pályamunkájáért, akinek célja, hogy egy onkodiabetológiai témájú, a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai ismeretanyagot, valamint a saját eredményeiket is összefoglaló szakkönyv kerülhessen kiadásra. A szakkönyv kiadásának megvalósulása már rövid távon is segítheti a daganatos betegellátást, hosszabb távon pedig szerepet játszhat az egészségügy, ezen belül az onkológiai ellátórendszer terheinek csökkentésében. Dr. Bánhegyi Róbert János pályázati anyagát ide kattintva tekinthetik meg.

Dr-Bánhegyi Róbert János

 

„Betegközpontú hozzáállásunk nem lehetne sikeres az olyan kiemelkedő orvosok nélkül, mint a Richter Érdemérem díj díjazottjai. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a széleskörű hozzáférést a terápiás módszerekhez, szükségünk van az egészségügy különböző területeinek együttműködésére. Reményeink szerint ezen együttműködés újabb mérföldköve a tavaly háziorvos kategóriával indított Richter Érdemérem díj, és a most átadásra került szakorvosi kategória díjai.” – tette hozzá Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

 

A Dr. Kozma Róbert, a Richter Gedeon Nyrt. belföldi értékesítési és marketing igazgatója; Dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke; Prof. Dr. Bódis József, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi elnöke; Dr. Keresztes Katalin Ph.D. belgyógyász, kardiológus, diabetológus főorvos; valamint Dr. Radics Judit pszichiáter-pszichoterapeuta alvásszakértő főorvos alkotta zsűri kiemelte, hogy a Richter Érdemérem elnyerésére rendkívül nagy számban érkeztek be nívós pályázati anyagok, így a döntés ezúttal sem volt könnyű.

Richter Érdemérem Díj Szakorvos zsűritagok (1)

„A Magyar Orvosi Kamara küldetése, hogy őrizze a hivatás tisztaságát, fejlessze az ellátás szakmai színvonalát, elősegítse a jobb, hatékonyabb egészségügyi kommunikációt, ami a gyógyításban partnerként kezeli a beteget. Ezeket az értékeket mind felfedezni véltük a díjazottak pályázataiban. Bízom benne, hogy a három díjazott és a három különdíjas által bemutatott jó gyakorlatok ez évben is minél szélesebb körben válnak ismertté a hazai orvostársadalom körében, és minél több szakorvos munkáját segítik majd a jövőben, csakúgy, ahogyan ez a tavalyi év során közzétett nyertes háziorvosok gyakorlataival is történt.” – tette hozzá Dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

„Mikor tavaly tavasszal először megfogalmazódott bennünk a Richter Érdemérem gondolata, csak remélni mertük, hogy ilyen nagy érdeklődésre tartunk majd számot. Az elmúlt időszakban rengeteg pozitív és elismerő visszajelzést kaptunk, ezért is nagy öröm számunkra, hogy a háziorvosi kategória után fél évvel már a szakorvosi kategória győzteseit is kihirdethetjük. E sikereken felbátorodva ősszel a magyar egészségügy legalább ennyire elengedhetetlen szegmensét, szerves részét képező gyógyszerészek előtt is megnyílik a rangos szakmai elismerésre való pályázati lehetőség” – közölte az egybegyűltekkel Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok vezetője.

A díjazottak az Érdemérem elismerés mellett kategóriánként bruttó 2 millió forint értékű díjazásban részesülnek, a különdíjasok pedig bruttó ötszázezer forint értékben. A nyertes pályázatok a www.richtererdemerem.hu weboldalon, ide kattintva is elérhetővé válnak, hogy a bennük szereplő jó gyakorlatok a jövőre nézve is további inspirációként, segítségként szolgálhassanak az orvostársadalom számára.

 

forrás: mok.hu

Fiatal vagy, de nem kiszolgáltatott

Néhány érv, hogy miért maradj a Kamara tagja

  • A kéréseid, problémáid nem vesznek el egy hierarchikus rendszerben, mert közvetlen képviseleted lesz az elnökségi üléseken a szakorvosjelöltek csoportján keresztül.
  • A Rezidensszövetséggel együtt azon dolgozunk, hogy a kormányzat jó szakképzési rendszert alakítson ki.
  • Ha a képzési rendszer sérül a Kamara akár jogi csapattal is beszáll, hogy ne használják ki a fiatalokat.
  • Idén volt az eddig megállapodások utolsó fizetésemelési lépcsője. Azért küzdünk, hogy a bérek nőjenek a további években.
  • Jelenleg korlátlan vezényelhetőség vonatkozik az orvosokra, napi 3 óra ingázásra kényszeríthetnek, ha úgy hozza szükség. Az önként vállalt többletmunka felmondási akcióval ezt vissza akarjuk vonatni.
  • A minisztérium magához csatolta az eddig független etikai bizottságokat. A Kamaránál nincs életkor és szakmai előmenetel alapú hierarchia. A kamarai etikai bizottságok előtt egy kórházigazgató és egy rezidens szava ugyanannyit ér, mindketten ugyanolyan tagjai a kamarának. Az új, kórházakban működő, a miniszteri beosztottjaként dolgozó etikai bizottságok a kiszabott büntetésekből tartják majd fent magukat. Borús kilátások, úgyhogy mi egy új jogi csapattal készülünk, ami szükség esetén megvéd téged.
  • Kifejezetten biztatunk arra is, hogy ne egyszerűen tagja légy, hanem gyere, és ötleteiddel, pozíciót vállalva alakítsd aktívan a Kamarát te magad is.
  • Mindez havonta egy szendvics és egy latte áráért.

FONTOS HATÁRIDŐ!

Ahhoz, hogy kamarai tag maradhass, április 1-éig nyilatkoznod kell! Nyilatkozatodat megteheted egyszerűen, néhány kattintással az itt leírtak szerint, vagy levélben ugyanott, a lap alján leírt módon.

NE FELEDD: ÁPRILIS 1-IG NYILATKOZNOD KELL!

 

forrás: mok.hu

Vállalkozók és Magánegészségügyben Dolgozók orvosi kamarai csoportja alakul

A magánegészségügyben dolgozó orvosi kamara tagok képviseletére kamarai csoport alakul, Vállalkozók és Magánegészségügyben Dolgozók csoportja néven (rövidítve VME). Az orvosi kamara alapszabályát követve, a csoport alapítói megírták az ügyrendet, ami jelenleg véleményezés alatt van, ennek elfogadása után válik elérhetővé az e-mail és Facebook cím, ahol a csatlakozni kívánók jelentkezhetnek. Ezeket az elérhetőségeket később a MOK internetes felületein ismerhetik meg a kamarai tagok.

A magánegészségügy jelentős térnyerésének vagyunk tanúi az elmúlt évtizedben, a szektor fejlődése különösen felgyorsult a CoVid járvány alatt, és amíg az állami szektor kapacitása elmarad a pandémia előttitől, ez a trend tovább folytatódik. Azt olvashatjuk, hogy az EESZT adatok szerint már minden nyolcadik járóbeteg és minden huszadik fekvőbeteg a magánszektor szolgáltatásait veszi igénybe, a magánellátás hazánkban elvitathatatlanul jelentős tényezővé vált.

Korábban az állami, és sokszor MOK narratíva is a magánszektort népegészségügyi léptékben nem jelentős, gyakran negatív színben tüntette fel. Nem tudunk publikus adatokat, de mindannyian láthatjuk a környezetünkben, hogy ma már általánossá vált az állami kórházban praktizáló szakorvosok között a magánrendelés, és egyre több kollegánk főállásban dolgozik a magánszektorban.

Néhány éve érlelődik, de az év elején vált konkrét szándékká, hogy az Orvosi Kamarán belül az alapszabály adta lehetőségnek megfelelően egy saját csoportot alakítsunk mely érti, képviseli és segíti a magánszférában dolgozókat. A kamara önkéntessé válása nem változtatta meg az alapítás szándékát, továbbra is szükség van egy alulról szerveződő csoportra, hogy a döntések ne a fejünk felett történjenek, úgy, hogy lehetőségünk sincs a véleményezésre, változtató javaslatokra.

Sokszor halljuk a kérdést, nekünk vállalkozóknak mit adott a MOK? A kamara volt, akinek a béremelési javaslatát a kormány elfogadta, és ezután az orvosi munka értéke a helyére került, ez pedig a versenyhelyzetből fakadóan a magánszektorban is emelte az orvosi díjakat. A MOK javaslatára fogadta el a kormány a hálapénz eltörlését, mely nemcsak erkölcsileg tisztította meg a gyógyítást, de a magánszféra részére is tiszta feltételeket teremtett, ma már nincs tisztességtelen verseny az „ingyenes” szolgáltatást értékesítőkkel. De a helyes kérdés most, mit adhat nekünk a MOK? Azt gondoljuk ez az a köztestület, ahol hangot adhatunk véleményünknek, javaslatainknak, a magánszektor működésének és így a pácienseink ellátásának javításának érdekében, ha mi ezt nem tesszük, nem várhatjuk hitelesen másoktól.

A MOK elnökség részéről biztatást kaptunk a megalakulásra, de elsőként velük fogunk leülni és tisztázzuk, hogy a magánegészségügyet nem említsék negatív színben az állami egészségügy minőség romlásának okaként. A szektorok versenyhelyzete minden szereplőt jobb ellátásra késztet, ami előnyös. Valljuk, hogy tisztességes, elérhető, magas szintű ellátás jár minden biztosított magyar állampolgárnak, de emellett látjuk az igényt az ott nem vagy nem jól teljesíthető plusz szolgáltatással járó (kényelmesebb, időben gyorsabb, különszobás, az orvosválasztás lehetősége, stb.) magánellátásra.  A magyar betegek a lábukkal szavaztak arra, hogy az egészségügyi ellátásukban ezt a formát is választják. Előttünk álló feladat a magán- és az állami betegellátás harmonizációja, szeretnék ezt javaslatainkkal elősegíteni, a döntések előkészítésében véleményt formálni.

Nem gondoljuk, hogy az orvosi továbbképzés reformja a legégetőbb feladatok között van, és egyetértünk, hogy a kormányzat végül visszavonta a tervezetet, ami a magánorvosokat a gyakorlati pontszerzés okán havonta 20 órára állami intézetbe irányította volna. Ki fogunk állni amellett, hogy a jelenlegi gyakorlat maradjon, a magánorvosok is szektorsemlegesen a munkahelyükön igazolhassák le a gyakorlati pontokat.

A magánorvosok mellett a magánegészségügyben dolgozó alkalmazottak, és az állami egészségügyben közreműködő vállalkozók érdekeiért is kiállunk. Más, vállalkozókat is képviselő társulásokkal, a Háziorvosi és Pszichiáteri csoporttal, valamint a Fogorvosok területi szervezetével a közös érdekek mentén szeretnénk együttműködni.

Kérjük a magánegészségügyben dolgozó kollegákat – pártpreferencia nélkül – lépjenek be a VME csoportba. A csoport belső kommunikációjában az internetes felületeket használjuk. Ragaszkodni fogunk a csoport szakmai céljához, ami a vállalkozók és a magánegészségügyben dolgozók érdekképviselete, pártpolitikai kérdésekben nem kívánunk megnyilvánulni.

Reméljük a kormányzat és az orvosi kamara képviselői visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, és lehetőségünk lesz, hogy a magánegészségügyi szektort érintő intézkedések esetén a véleményezésében részt vegyünk, javaslatokat tegyünk, vagy szükség esetén tiltakozzunk.

 

forrás: mok.hu

Megvédjük-e szakmánk méltóságát? Csak rajtunk múlik!

A napokban dől el, hogy a legfőképpen érintett harmincegynéhány-ezer orvosból hányan döntenek úgy, hogy megvédik hivatásunk méltóságát: maradnak a Magyar Orvosi Kamara Tagjai.

A valós kérdés most nem az, hogy mi lesz a kamarával, hanem hogy mi lesz az orvostársadalommal” – mondja a fenti videóban a Kamara elnöke, dr. Kincses Gyula.

Most dől el: lesz-e a szakmánknak ütőképes, modern szakmai képviselete hazánkban, vagy csendben elfogadja az orvostársadalom, hogy alkalmazottként teljesíti a Belügyminisztérium parancsait. Most dől el, képesek leszünk-e mi, magyar orvosok egy hatékony, alulról szerveződő, demokratikus szakmai szervezetet fenntartani.

FONTOS HATÁRIDŐ!

Ahhoz, hogy kamarai tag maradhass, április 1-éig nyilatkoznod kell! Nyilatkozatodat megteheted egyszerűen, néhány kattintással az erre a linkre kattintva elérhető cikkben leírtak szerint, avagy levélben az ugyanott, a lap alján leírt módon.

NE FELEDD: MÁRCIUS VÉGÉIG NYILATKOZNOD KELL!

Az egészségügy jobbításáért kezdenek nyomásgyakorlásba az orvosok

Az egészségügyet nem szabad próba-szerencse alapon átszervezni – rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek az orvosok.

A Magyar Orvosi Kamara meghatározta követeléseit, politikai és társadalmi konszenzust várnak el az ellátás javítása érdekében.

A háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe – ezt szavazta meg közel egyhangúlag a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése. A mai találkozót azért hívták össze, hogy ott eldöntsék, milyen módon tudnak tenni a magyar betegek helyzetének jelentős romlása és az orvosok kiszámíthatatlan munkakörülményei ellen. A MOK az egészségügyi rendszer hibáinak állandó foltozgatását, a látszatmegoldásokat nem tartja járható útnak. Az egészségügy további leépülésének megállítása és a folyamat visszafordítása érdekében a MOK rövid és hosszú távú cselekvési javaslatokat fogalmazott meg.

1E6A3809

A magyar emberek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban vannak és korábban halnak meg, mint az európai átlag. Kristálytiszta adatok mutatják, hogy sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké.

Vitathatatlan, hogy az elmúlt években emelkedett az orvosok keresete, de sajnos az egészségügy biztonságos működése ennél sokkal több összetevőn múlik. A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával. Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani. Vagyis, ha a Kormány a betegágy mellett dolgozóknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, őket kihasználó döntéseket hoz, akkor a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek.

1E6A3775

“A magyar orvosok és szakdolgozók évtizedek óta vállalnak szabadidejük terhére önkéntes ügyeleteket és műszakokat, hogy a betegek valahogy ellátáshoz jussanak.  A hivatástudatunk azonban önmagában nem tudja az állam helyett a jó minőségű gyógyítás feltételeit megteremteni.” – húzta alá álláspontjukat Kincses Gyula, a MOK elnöke.
A magyar orvosok szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más, uniós országok állampolgárai. A magyar orvosok szeretnének több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz.
A kamara olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít.
 A MOK által javasolt alapelvek              
    1. Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika
    2. Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer
    3. Szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működés
    4. Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép
    5. Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése
A MOK legfrissebb szakmai anyagai – benne a kamara hosszú távú javaslataival – a lenti linkeken érhetők el.
Az egészségügy valódi átalakítása hosszú folyamat, amit nem lehet két év alatt elvégezni. Ezért a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek által közösen megalkotott hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása szükséges. A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig.

Emellett szükségesek olyan azonnali korrekciók, melyek biztosítják, hogy az egészségügyi dolgozók nyugodtan tudják munkájukat végezni, a figyelmüket a beteg kösse le, ne a kiszámíthatatlanság.

1. 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés
2. A háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése 

Biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad         kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével .

 3. A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása

Az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony  lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.

„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére.  De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz.  Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke.” – tolmácsolta a MOK véleményét Svéd Tamás titkár.

1E6A3899

Követeléseik nyomatékosításaként a magyar orvosok képviselői úgy határoztak, nem viszik tovább a rossz egészségügyi rendszert a hátukon: a tagság eredményes tárgyalás hiányában a kórházak ügyeleteit biztosító önkéntes többletmunka felfüggesztése, az új háziorvosi ügyeleti szerződések aláírásának megtagadása és feladatellátási szerződéseik felmondása mellett dönt.
A Magyar Orvosi Kamara Rendkívüli Országos Küldöttközgyűlésén az alábbi dokumentumot fogadta el:
A kamara országos elnöksége által készített háttéranyag: 
A korszerű és humánus egészségügy alapvetései
Forrás: mok.hu

Első alkalommal adták át a Richter Érdemérem Díjakat

A Magyar Orvosi Kamara szakmai támogatásával életre keltett elismerésre három kategóriában is várták azon háziorvosok pályázatait, akik a mindennapi munkájuk mellett időt és energiát nem sajnálva dolgoznak azon, hogy növeljék az egészségügyi ellátás színvonalát, ezáltal minél jobban szolgálják a társadalom érdekeit. A pályázatra több mint 90 pályamű érkezett. A zsűri által kiválasztott három díjazott 2022. október 21-én ünnepélyes díjátadó keretében vehette át a Richter Érdemérem elismerést.

A háziorvosokra az elmúlt években nagy teher és egyben hatalmas felelősség is hárult, ezért is tartotta különösen fontosnak a magyar gyógyszergyártó vállalat, hogy külön elismerésben részesítse azokat a szakembereket, akik innovatív ötleteikkel, prevenciót támogató kezdeményezéseikkel és hatékony betegkommunikációjukkal nap mint nap tettek és tesznek ma is a lakosok egészségmegőrzése érdekében.

A Dr. Kozma Róbert, a Richter Gedeon Nyrt. belföldi értékesítési és marketing igazgatója; Dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke; Dr. Mangó Gabriella háziorvos; Dr. Szabó János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozatának elnöke és Polgár Judit minden idők legeredményesebb női sakkozója alkotta zsűri kiemelte, hogy számos nívós pályázati anyag érkezett, és a döntést hosszas egyeztetést követően tudták meghozni.

Orbán Gábor Richter Gedeon Nyrt- vezérigazgató és a díjazottak (1)

Balról jobbra: Orbán Gábor, vezérigazgató (Richter Gedeon Nyrt.)
A díjazott háziorvosok: Dr. Mohos András,  Dr. Szerényi Nikoletta,
Dr. Vajda Gábor

Az év leghatékonyabb betegkommunikációját folytató háziorvosa a Gyenesdiáson praktizáló Dr. Vajda Gábor lett, aki egyedi, általa adaptív kommunikációs módszernek nevezett gyakorlatával érdemelte ki a kitüntetést. Az év legjobb prevenciós gyakorlatát folytató háziorvosának címét a Tiszadobon praktizáló Dr. Szerényi Nikoletta nyerte el, aki egy hátrányos, megyehatár szélén elhelyezkedő, alig 3000 lakosú településen fejtette ki megelőző munkásságát. Az év legkiemelkedőbb tudományos vagy innovációs munkáját végző háziorvosaként pedig a Tiszaszigeten praktizáló Dr. Mohos Andrást ismerte el a szakmai grémium, aki a gyógyítás, oktatás, kutatás hármas megfelelő egyensúlyát célzó gyakorlatával vívta ki az elismerést.

„Bízom benne, hogy a kiváló pályázatokból kiválasztott három díjazott által bemutatott jó gyakorlatok minél szélesebb körben ismertté válnak a hazai orvostársadalom számára, és minél több háziorvos munkáját segíthetik a jövőben” – mondta Dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

A díjazottak a Richter Érdemérem elismerés mellett kategóriánkként nettó 2 millió forint értékű támogatást kapnak, amely a nyertes pályázó döntése alapján a praxisuk számára hasznosítható eszközbeszerzést, illetve a szakmai tevékenységüket támogató hazai vagy külföldi konferencián, tanulmányúton való részvételt tesz lehetővé.

„A nagy érdeklődésre való tekintettel jövőre megvalósítjuk az eredetileg középtávra szánt terveinket, és – a háziorvosi kategória megtartása mellett – létrehozzuk a Richter Érdemérem díjat az egészségügyi intézményekben hivatásukat gyakorló szakorvosok, és a magyar egészségügy legalább ennyire elengedhetetlen szegmensét, szerves részét képező gyógyszerészek számára is” – közölte Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok vezetője.

A Richter Érdemérem díjazott pályázatai a https://www.richtererdemerem.hu/index.php/dijazottak weboldalon érhetők el.

Forrás: mok.hu

Gratulálunk a magas állami kitüntetést kapott kollégáknak!

A Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:

BALLA GYÖRGY Széchenyi-díjas orvos, gyermekgyógyász, neonatológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Intézetének egyetemi tanára, az Európai Perinatológiai és Neonatológiai Társaságok Föderációjának alelnöke,

Magyar Érdemrend Tisztikeresztet kapott:

WEISZ PÉTER, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház főigazgatója mély elhivatottsággal végzett kórházvezetői munkája, valamint közösségformáló tevékenysége elismeréseként.

Magyar Érdemrend Lovagkeresztet kapott:

HALMOS PÉTER ISTVÁN fül-orr-gégész, audiológus főorvos, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház nyugalmazott főorvosa Salgótarján és Eger lakóinak egészségügyi ellátása terén végzett több évtizedes, színvonalas gyógyítómunkája elismeréseként.

Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

ÁDÁNY RÓZA Szent-Györgyi Albert-díjas népegészségügyi szakember, az orvostudomány doktora, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Népegészségés Járványtani Intézetének egyetemi tanára és Egészségtudományi Doktori Iskolájának vezetője, az ELKH-DE Népegészségügyi Kutatócsoportjának vezetője, a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének alapító elnöke,

BERKI TÍMEA orvos, immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára,

BOGÁR LAJOS orvos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének egyetemi tanára és korábbi igazgatója,

KORNYA LÁSZLÓ GYÖRGY, a Dél-Pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének igazgatóhelyettese, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának egyetemi magántanára

PINTÉR ERIKA orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára, Gyógyszertudományok Doktori Iskolájának vezetője,

SULYOK ENDRE Szent-Györgyi Albert-díjas gyermekgyógyász, nephrológus, az orvostudomány doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, Egészségtudományi Doktori Iskolájának titkára,

VERZÁR ZSÓFIA orvos, egészségügyi szakjogász, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának oktatási dékánhelyettese, a Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetének intézetigazgató egyetemi docense.

Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:

BACSKÓ GYÖRGY szülész-nőgyógyász, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campusa Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa,

FELSZEGHI SÁRA foglalkozás-egészségügyi főorvos, a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanára és Egészségtudományi Kara Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központjának vezető főorvosa

MARTOS JÁNOS radiológus, neuroradiológus, a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar Gyakorlati Módszertani és Diagnosztikai Intézete Klinikai Radiológiai Intézeti Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára;

TURCHÁNYI BÉLA LÁSZLÓ Batthyány-Strattmann László-díjas sebész, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszékének egyetemi docense, volt tanszékvezetője, az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Invazív Mátrix Osztályának traumatológia-ortopédia vezető főorvosa.

Forrás: mok.hu